SURD

Polgármester: Dezső János
Önkormányzat címe: 8856 Surd, Kossuth Lajos utca 2.
Tel.: 93/377-001,
Fax: 93/577-000


Általános bemutatás

A falu Zala megye déli részén, Somogy megye határán helyezkedik el. Nagykanizsától 16 km-re, a környező falvaktól (Nemespátró, Zákány, Belezna) kb. 5-6 km-re található. Felszíne dombos, erdős vidék.


A község jelenlegi lakóinak száma 690 fő.

A község lakóinak bevételét a fenyőfából és szelídgesztenyéből származó jövedelem növeli. Vallás szerint két felekezet (evangélikus és katolikus) található a faluban. Történelmi hírességként tartják az evangélikusok Kuzmics Istvánt (tanító, bibliafordító, evangélikus lelkész), akinek emlékét jelenleg is nagyon tisztelik. A faluban megtalálható a Művelődési Ház, az óvoda és az általános iskola.

Valamikor ez a falu is a Zichy grófok birtoka volt. Sajnos a kastélyt lebontották, csak a park maradt meg, amely nem mindennapi látvány. 100 éves, öreg platánfasor vezet a régi parkhoz. Található itt ezüst juhar, gyönyörű piramistölgy, több törzsű tiszafa, normann fenyők, erdei fenyők, kúszófenyők, mellettük öreg berkenyefa. A japánbirs és az aranyvessző tavasszal színessé, vidámmá varázsolja a környéket. A parkban valamikor a gróf idejében kútház állt. A falu lakói úttörőszobává alakították, de régi alakját, színezését és az érdekes ablakait meghagyták. Ma üresen áll.

A falu iskolája egy kis falumúzeumot akar létesíteni benne az összegyűjtött sok régi eszközből, tárgyból. A park mellett kis halastó található. Partján mocsárfenyők, fűzfák, tuják vannak. Déli részén kis fenyves helyezkedik el kerek dombon. A tavat patakocska táplálja, amely a Budai-gödörben ered. Itt bugyog a forrás, valamikor régen kútgyűrűt tettek ide. A magasodó domboldalon áll két öreg szelídgesztenyefa. Az emberek szerint 500 évesek. Innen szállt fel valamikor Kodály pávája, a híres Röpülj páva dallama és szövege, hiszen Seemayer Vilmos 1937-ben itt gyűjtötte a híres páva dallamot, amelyet Kodály Zoltán dolgozott fel.

A parkot, a gesztenyéket, az öreg almafákat, a sok fenyőt mind Petrezilka Károlynak köszönheti a község, aki nevét Pagonyra magyarosította. Ő a gróf erdészeként létesítette a helyi csemetekertet. Egész Európában gyűjtötte a magokat, az első világháborút követő fogságból, a kabátja bélésében hozott fenyő magvakat a Kaukázusból. Itthon elültette, s az díszíti még mindig a kertet. A csemetekertben csodálatos mamutfenyő-sort, tulipánfákat, magnóliát, közel száz fajta tuját lehet látni és sok-sokféle cserjét, fát lehet vásárolni.

A falu határában a monda szerint volt két vár is: Pata és Söméte. Állítólag a török lerombolta, majd Jellasicsék tettek végképp pontot rájuk.


Az iskola története

Az 1650-es években már evangélikus iskoláról beszélnek a régi iratok. Építőanyaga fa és zsuppfedél volt. 1826-ban újat építenek, majd 1878-ban az evangélikus gyülekezet a jelenlegi iskola egyik részét építette meg.


A katolikus gyermekeket az 1868-as népoktatási törvény megjelenése után a jelenlegi Kossuth utcában álló uradalmi ház egyik szobájában rendezték be. Ez volt a tanterem és a tanítólakás is. A 20. század elején közadakozásból építették meg a katolikus iskolát egy tanteremmel és szolgálati lakással. 1948-ban államosították az iskolákat. A két felekezeti iskola egy igazgató alá került. Az 1960-as évek elején 2 tanteremmel, 1969-ben a szolgálati lakás átalakításával bővült az épület. A jelenlegi formáját 1990-ben nyerte el. 1966-tól a szomszédos Nemespátró gyermekei is ebben az épületben tanulnak.

A felszereltségünket folyamatosan bővítjük, számítógépek, nyelvi labor, CD-k, videó filmek és egyéb eszközök teszik lehetővé - megfelelő szakos ellátottság mellett- az eredményes oktatást. Iskolánk több országos pedagógiai pályázaton nyújtott be eredményes munkát, amelyeket folyamatosa tudunk megvalósítani. Nagyon fontos feladatunk a differenciálás, a felzárkóztatás, a képességek fejlesztése. A kis létszám (80 fő) megfelelő lehetőséget nyújt a fentiekhez.

Napköziotthonos Óvoda Surd

Civil szervezetek