NAGYKANIZSA

Polgármester: Litter Nándor Önkormányzat címe: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Tel.: 93/500-702 www.nagykanizsa.hu

Általános bemutatás

A Zalai dombság lágy lankái között, a Balaton déli csücskétől nem messze, öt út találkozásánál fekszik Nagykanizsa. Földrajzi elhelyezkedéséből eredően a város területe már ősidők óta lakot, melyről számos régészeti lelet tanúskodik. A legrégebbi leletek az újkőkorszak idejéből (i.e. 5000-2500) származnak. Első írásos említése 1245-ből való.

A közlekedési csomópontban kialakult település kereskedelmi központként és végvári erősségként szerzett magának hírnevet. A vár egykori főkapitányának, a török elleni harcok kiemelkedő egyéniségének – Thury Györgynek – nevét ma a múzeum viseli. A végvár 1702-ben, királyi parancsra történő lerombolása után a város csak a XIII. század közepétől fejlődött ismét jelentősen. Megerősödött a kézműipar, iskolák létesültek. Újabb előrelépést az 1860-ban Béccsel, Fiumével és Pesttel összekötő vasútvonal megépítése jelentett.

Rohamos fejlődésnek indult a kereskedelem mellett az ipar, bankok települtek a városba. A belváros szép emeletes épületeinek nagy része a XIX-XX. század fordulóján épült eklektikus és szecessziós stílusban. Az Erzsébet-téren álló ún. Vasember-házat a XVIII. Században építtette a város földesura barokk stílusban. Később klasszicista vonásokat is nyert. Nevét a homlokzatán álló páncélos alakról kapta, amely egy vaskereskedő cégére volt. A város legrégebbi épülete 1705-1712 között épült, a Batthyány-család tulajdona volt.

Az egyemeletes barokk kastély ma a Thury György Múzeum régészeti osztályának ad otthont. Az első világháború idején laktanyavárossá vált Nagykanizsa. A háborút követően a határ közelsége miatt elszigetelődött, fejlődése megtorpant. Ebből az állapotból az olaj emelte ki. Az 1930-as évek végén fedezték fel a zalai kőolajat és földgázt. A kitermelésre alakult részvénytársaság központja Nagykanizsa lett. Nagykanizsa az 1990-es évek elején ismét nagy változáson esett át. Számos nagyvállalat, három laktanya átalakult, megszűnt, jelentős képzett munkaerőt szabadítva fel.

A változások ellenére az 52.000 lakost számláló város megtartotta kereskedelmi, oktatási és egészségügyi központ szerepét. Zala megye így Nagykanizsa is jelentős, jó minőségű, gyógyító hatású termálvízkészlettel rendelkezik. A város fejlesztési céljai között szerepet kap e természeti kincs kiaknázása, nagyban hozzájárulva ezzel a turizmus fejlesztéséhez.

Az ide látogatóknak kellemes, tartalmas programot nyújtanak a közművelődési intézmények rendezvényei:

a Thury György Múzeum állandó és időszakos kiállításai, a Művészetek Házában (Kiskastély) tartott rendezvények, a határokon is túlnyúló kulturális rendezvények (Tavaszi Zenei Fesztivál, Város Napja, Bazár-udvari Zenei Esték, Alpok-Adria Jazz Fesztivál, Kanizsa Napok), sport rendezvények (Fekete Zoltán Kézilabda Emléktorna, Russai Olivér Emléktorna, lovas militari, Női Kard Világkupa), szabadidős és sport lehetőségek (Csónakázó-tó, Mindenki Sportpályája, fedett uszoda és városi strand).

A cél ezen lehetőségek bővítése, magasabb színvonalra emelése. Mindez hozzájárul majd ahhoz, hogy a város lakói kulturált környezetben találják meg boldogulásukat, és Nagykanizsa valóban a Régiók Kapujá-vá váljon.