FITYEHÁZ

Polgármester: Takács József Önkormányzat címe: 8835 Fityeház, Alkotmány tér 8. Tel.: 93/369-008

Általános bemutatás

Fityeház (Ficehaz) közvetlenül a horvát határ mellett, a murakeresztúri vasúti át-kelő szomszédságában fekszik. A XVIII. században magyar, a XIX-ben horvát te-lepülésként tartották számon. A napjainkban a 733 lelkes faluban már csak a leg-idősebbek beszélik anyanyelvükként a horvátot. Az elmúlt évtized nagyarányú elvándorlási folyamata a rendszerváltás után megállt, sőt egyre többen települtek vissza a faluba.

Főbb utcái - hét kilométeres hosszban - jó minőségűek, aszfaltozottak, de vannak még makadám- és földutak is. Teljes az ivóvíz-ellátottság (Dél-Zalai Víz-, Csatornamű Vállalat, Nagykanizsa), és 1998 óta a háztartások túlnyomó része földgázt használ (Kögáz Rt., Nagyka-nizsa).

A telefont 2000 végéig több mint 170 családhoz kötötték be. A községben több kereskedelmi és vendéglátó üzlet, valamint a Beato Bt. szarvasmarha-telepe működik. Ezek azonban jobbára családi vállalkozások, így a helybeliek többsége Nagykanizsára és Murakeresztúrra ingázik.

A munkanélküliek aránya évek óta változatlan, 6-8 százalék között alakul. Jelentősen gyarapodott a falu vagyona és közintézmény-hálózata. Az Általános Művelődési Köz-pontban - amelynek igazgatója Muczer Györgyné - működik az általános iskola, az Önkormányzati Óvoda (vezető: Németh Erika), a művelődési otthon (vezető: Csicsek Gabriella), valamint a könyvtár (könyvtáros: Mózes Brigitta). 1995-ben az önkormányzat, a római katolikus egyház és a lakosság anyagi - no és "kétkezi" - hozzájárulásával felújították és átalakították a használaton kívüli, úgynevezett "kápolnás iskolát", amely azóta templomként szolgál. 1995-ben, Pünkösd napján szentelték fel. Fityeházán évek óta eredményes tevékenységet folytat a Közművelődési Egyesület, Takács István irányításával. Az egyesület hozta létre a kábeltelevíziós hálózatot és az önálló adásaival rendszeresen jelentkező falutévét.

A lokálpatrionizmus szép példája a Fityeház Fejlődéséért Közalapítvány, amely Tatai István elnökletével igyekszik minél több szellemi és anyagi erőforrást mozgósítani a település jobb boldogulása érdekében (Számlaszám: Surd és Vidéke Takarékszö-vetkezet, 748-00225-10002955). Említésre érdemes még a sportegyesület - labdarúgócsapata korábban éveken át a megyei bajnokságban játszott. Füves focipályával, továbbá a salakos kosár- és kézilab-dapályával és futópályával rendelkeznek. A faluba érkező látogatót rendezett utcák, virágos porták, barátságos emberek fogadják. Néhány jellegzetes ünnepre -például a pünkösdi búcsúra - távolabbról is érkeznek vendégek, de aki csak átuta-zóban van, annak is érdemes megnéznie Fityeház főutcáján az 1800-as évek elején készült, műemlék jellegű népies késő-barokk stílusú Pieta-szobrot.

A zalai kisközségek közül - a Balatonparti településeket nem számítva - az utóbbi időben Fityeházán épült a legtöbb lakás, aminek nyomán új utca alakult ki. A község elmúlt négy éves történetének legfontosabb gazdasági beruházása a már említett gázvezeték-építés volt. 2000-ben azzal folytatódik a program, hogy a közintézményekbe is bevezetik a földgázt. A következő nagy feladatot a szennyvíz-csatornázás jelenti, és az önkormányzat tervbe vette az úthálózat további korszerűsítését is.

Fityeház - híven nemzetiségi jellegéhez és múltjához - szoros testvérközségi kapcsolatokat ápol a horvátországi Donji Vidovec községgel, ugyanakkor részt vesz a Mura-menti Nemzetiségi Területfej-lesztési Társulás munkájában is. Területfejlesztési céljait a Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása kötelékében igyek-szik megvalósítani.

Fityeház polgármestere Takács József, alpolgármestere Sárvári Ferenc.
A képviselő-testület tagjai: Bányász Ilona, Kopcsikné Farkas Erika, Kuzma Tibor, Mlinarics Tibor, Novák Kálmánné, Takács Istvánné. Mindannyian függetlenek.

A település igazgatási feladatait 2001. július 1-től a szomszédos Murakeresztúrral közösen létrehozott körjegyzőség látja el.


Fityeház
Lakosság száma: 733 fő.
Belterület: 54 ha
Külterület: 596 ha

Községi Horvát Kisebbségi Települési Önkormányzat
8835 Fityeház, Alkotmány tér 10.
Telefon: (93) 369-008


Földrajz

Fityeház Nagykanizsától délre, 12 kilométerre, a Mura közelében és a Principális-csatorna mellett fekszik. Az 1870-es évektől vasúti megállóval rendelkezik a Nagykanizsa - murakeresztúri fővonal mentén. Határa viszonylag kicsi és sík, néhol lapályos, túlnyomó részben homokos.


Történelem

A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben Fygehaza (1531), Fytthye (1573), majd Fityeháza (1786) változatai ismeretesek. Mai végleges formájában 1877-től fordul elő. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fites-finta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben. Első említésekor Keresztúri Balázs birtokrészeként találkozunk a településsel peres iratban, a nevezett családja Patófalvi György ellen pereskedett.

Hosszú idő után hallunk újra a településről. 1531-ből azt tudhatjuk meg róla, hogy Kanizsa plébániájához tartozik. 1548-ban 6 portát és 7 szegényt írtak össze, míg 1564-ben 16 jobbágyot. Kanizsai Orsolya 6 negyed és 3 puszta jobbágytelkéről is szólnak a források. A törökök többször megtámadták a helységet, ennek "eredményeként" 1566-ban puszta, négy évvel később pedig teljesen puszta. Egy esztendő múlva hírt adnak arról, hogy a falut lefoglalták a kanizsai vár számára, a lakosokat a várnál szükséges munkák elvégzésére kötelezték. A töröktől való félelmükben a jobbágyok nem mertek községükbe lakni, s az a hódoltság végéig jórészt lakatlan maradt. M. Kovács János "A Magyar Krónikának röviden lerajzolt Summája" című könyvében ez található 1593-ból "A babolcsay Segesdi és Börzöncei törökök Kanizsáról, a Fityeházi Kastélyra jövének, és azt erősen ostromolták. Kiket Malakóczi Miklós. Zrínyi Györgynek főkapitánya jeles, okos, hadviselő, vitéz ember készen várván, megüté, és igen megveré őket" Ilyen jellegű pozitív leírás a korról nem sok maradt ránk. Inkább komor tényeket tudunk meg a forrásokból. Például 1597-ben arról írnak, hogy a falu teljesen üres volt. Csak 1680 után lakta ismét Fityeházát egyetlen lutheránus jobbágy, aki robot fejében a vár rétjeit kaszálta.

A Kanizsa felszabadítására összegyűlt csapatok azonban újból elpusztították a kis majorságot. A helyet lassan foglalták el az új telepesek. 1690 körül csupán egy kovács élt itt. 1693-ban tulajdonosa a kanizsai plébános volt. 30 hold jó rét és 50 hold makkoltatásra és vadászatra alkalmas erdő jelentette a birtokot, amely néhány év múlva a kincstárra szállt. 1697-ben a mocsárban való hal- és rákfogási lehetőséget említették. 1703-ban már van Schenkendorff báró a bérlő, aki előtte a kanizsai vár parancsnoka volt. Épületként ekkor egy majort, egy házat És két vízimalmot írtak össze, a falu területét pedig 6 hold szántó, 20 szekér rét és 350 négyszögöl tölgy- és bükkerdő alkotta. A község a 18. században többször is gazdát cserélt. 1720-ban Esch József tábornok vásárolta meg.

Három esztendővel később azonban báró Pálffy Miklós nádor már szolgálataiért Petrák Istvánnak adta a teljes praediumot.1728-ban 12 hold volt a szántó, továbbá egy - makkoltatásra alkalmas - kis erdőről is tudunk. Batthyány Lajos nádor birtokába - a kanizsai uradalom részeként 1744-ben került Fityeház, s e család még 1935-ben is a legfőbb tulajdonosa volt. A lakosság ekkortájt földműveléssel és állattenyésztéssel, valamint halászattal, rákászással, pákászkodással foglalkozott. Legelő, erdő bőségesen volt.
1750-ben 18 gazda és 1 özvegy szerepelt az összeírásokban. 1756-ban mar 36 jobbágyról és 2 házas zsellérről szóltak a források; 38 házát is említették a falunak. A jobbágyok évente öt nap gyalogrobottal szolgáltak, s készpénzzel is adóztak.

A túlzott követelések - súlyos robot, magas adó - valamint a sok büntetés és a rétek elvétele miatt a lakosok már 1766-ban panasszal fordultak a Batthyány úriszékhez, de eredménytelenül. A község lakosai a 18. század közepéig főleg magyarok, utána egyre több lett a horvátok száma. 1770-ben megjegyzik, hogy az 51 család 254 személyéből sok az idegen nyelvű. A falunak előnye származott abból, hogy terményeit el tudta adni Kanizsán. Két évvel később már 56 jobbágyot számoltak meg. 1778-ban a földesúr Batthyány Ádám volt. A parasztok búzát, rozsot és zabot termeltek. Fityeház lélekszáma tovább emelkedett, a nevezett esztendőben 298-an éltek benne. Templommal, temetővel nem rendelkezett, saját tanítója sem volt. A helység a 18. századtól Szepetnek filiája, a gyermekeket az anyaegyház tanítója oktatta a faluban (egészen 1880-ig). 1780-ban 52 irtásbirtok és 157 3 kaszás rét olvasható az összeírásokban. A település határa ebben az időben tágas, erdeje bőséges. Népessége 1786-ban 378, míg 1792-ben - amikor Batthyány Lajos a tulajdonos - 397 fő. Egyes források a század utolsó éveiben még magyar falunak titulálták, a 19. században azonban már horvátként tartották számon. 1802-re 551-re nőtt a lakosság száma, 1819-ben pedig 76 házban 581-en éltek. Utóbbi évben már a saját boruknak saját háznál történő kimérési jogáért is 60 Ft árendát fizettek a szerződésük értelmében. Az 1828. esztendei összeírás szerint a 649 főből 107 adózott. A lakosok kétnyomásos gazdálkodással búzát, rozsot, árpát és zabot termeltek. Mind többen süllyedtek zsellérsorba.

1847 után 7 úrbéres telek volt a faluban, mellettük 92 zsellér. 1870-ben még nagyon alacsony volt falu kulturális szintje, az adatok szerint 628 analfabéta volt, a tíz évvel később létesített iskola azonban jelentősen hozzájárult a szellemi fejlődéshez. A gazdasági előrelépést az segítette, hogy ez idő tájt (a 70-es Években) Fityeház a Nagykanizsa-Pécs vonalon vasúti megállót kapott. Ekkor irtatták ki a települést övező öregerdő egy részét is, melynek következtében újabb szántóhoz jutottak. Legelőt viszont továbbra is a szomszéd községek határában kellett bérelniük. Elsősorban burgonyát, kukoricát és rozsot termeltek és főleg szarvasmarhát, sertést, baromfit tartottak - halászattal, valamint gyűjtögetéssel foglalkozott.

A községi elemi iskola 1925-ben két tanerővel működött. Három kis szatócsüzlet, egy kovács és egy molnár is volt itt. A lakosság életét még mindig a szegénység jellemezte, mindössze két parasztnak volt tíz holdnál több földje. Hg. Batthyány Strattman László 421 holddal rendelkezett, mely főként erdő és rét volt. A népesség fokozatosan emelkedett, 1910-ben 820, 1920-ban 928, míg 1923-ban 1032 lélek élt a településen. Az emberek mintegy 96%-a horvát anyanyelvű, a magyarság 4%-ot tett ki. Szinte valamennyi lakos katolikus vallású volt. Tovább nőtt az írni-olvasni tudók száma is (1930: 727 fő). 1938-ban új iskolaépületet adtak át. A század első felében sok fiatal summás munkával kereste meg a kenyérrevalót, többen próbáltak a vasútnál is elhelyezkedni, volt, aki kivándorolt Amerikába.

A Mura és a Principális-csatorna közelsége miatt a halászat továbbra is jelentősnek mondható, a háziiparok közül pedig a vesszőfonást kell kiemelni. Kitűnő takácsaik voltak, a délszláv közösségeket ők látták el a szükséges termékekkel. 1960-ban még 1019 fő élt a faluban, ekkor a lakosság 70%-a volt horvát nemzetiségű. A népesség utána fokozatosan csökkent, az említett évhez viszonyítva 27%-ot, hiszen jelenleg 739 ember lakik itt. A horvát nyelvet (anya-) ma már főkent csak az idősebb korosztály beszéli rendszeresen. Az aktív dolgozók száma 455, a munkanélküliek aránya 5-6%. A község általános iskolájának körzetesítésére 1974. szeptember 1-jével került sor. Ez annyit jelentett, hogy az 1-3. osztály maradt helyben, s az intézmény Murakeresztúr általános iskolájának tagiskolája lett. A tanulók létszáma a körzetesítés előtti tanévben 127, utána 55 fő volt. Az oktatást 4 pedagógus végezte, egy tanár egyúttal a tagiskola vezetői feladatait is ellátta.

1991-ben visszatelepítették a felső tagozatot, így szeptemberben 8 osztállyal indult meg a munka. 14 pedagógus kezdett dolgozni 80 gyermekkel. Ebben az esztendőben született meg a döntés arról, hogy az önkormányzat tatarozza és bővíti az iskolaépületet. A beruházás 1992-ben kezdődött el, 1994-ben fejeződött be, értéke pedig 35 millió Ft. Az addig szükségtantermekben is zajló oktatás 1994. szeptember 1-től szép és korszerű körülmények között folytatódhatott. Az óvoda 1955-ben készült el, 1986-ban, majd 1997-ben felújították, s jelenleg is működik napközi otthonos rendszerben. 1959-ben kultúrház épült mozival -lakossági összefogással, ezt 1985-ben renoválták.

A kulturális igényeket a könyvtár is kielégíti. A település legjelentősebb rendezvénye a pünkösd napon tartott falunap és búcsú. Az iskola legutóbbi bővítésével felszabadult egy tanterem - az ún. kápolnás iskola - amelyet a korábbi években a fityeháziak templomként használtak. 1994-95-ben az önkormányzat, a katolikus egyház, valamint a lakosság pénzbeni és munkával való hozzájárulásával az épületet felújították és átalakították, így ma újra templomként funkcionál. Felszentelése 1995-ben pünkösd napján történt. A falu lakosai 100%-ban katolikus vallásúak. Az orvosi rendelőt 1965-ben létesítették. 1990-ben a sportszerető fiatalok - különböző támogatások segítségével és nem kis összegű önerővel - sportlétesítmény építéséhez fogott, s ez egy év múlva el is készült az öltözővel, klubhelyiséggel együtt.

Az egészséges életmód gyakorlásához és a sporttevékenységhez nyújt lehetőséget a futball-, kosár-, kézilabda- és futópálya. A sportegyesület labdarúgó csapata a megyei bajnokságban szerepel évek óta. Fityeház 1942-ben kapott kövezett utat. 1988-89-ben aszfaltburkolatot tettek a Petőfi és Rákóczi utcára, a portalanítottak aránya azonban még így is csak 45%. 1949-ben történt meg a község villamosítása. 1976-ban a lakossági önerő bevonásával épült meg a vízvezetékrendszer. A 251 lakás mindegyikében van vezetékes ivóvíz.

Megoldott a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés is. 1994-ben szintén önerőből kezdődött a cross-bar rendszerű telefonfejlesztés, jelenleg a házak 48%-a telefonnal ellátott. A helyi kábeltelevíziót a lakások 80%-ában tudják fogni, a falutévé rendszeresen jelentkezik önálló műsoraival. A földosztáskor 178 gazda kapott birtoklevelet. A Győzelem Tsz 1949-ben alakult meg. A falu 1959-től termelőszövetkezeti község, a Hunyadi Tsz szintén ekkor jött létre; taglétszáma 1965-ben 214 fő volt. Öt évvel később azonban Murakeresztúr és Fityeház szövetkezetei egyesültek. Új Élet MGTSZ néven - előbbi székhellyel. A termelőszövetkezetek körzetesítése 1974-ben ment végbe, amikor megalakult a Muramenti MGTSZ, ahová Fityeház is tartozott. A tsz végül 1997. januárjában megszűnt. Az ott dolgozók munkanélkülivé váltak. Az gazdaszövetkezet (Murakeresztúron) már csak kis létszámot tud foglalkoztatni.

A kárpótlás során földhöz jutott emberek közül kevesen gazdálkodnak birtokukon a művelést segítő gépek hiánya miatt, a juttatott földek nagy részét tulajdonosaik bérbe adták. Állattartást is csak saját céljukra, szükségletükre folytatnak a lakosok. A munkaképes korú lakosság a murakeresztúri vasútállomáson, nagykanizsai üzemekben és az önkormányzat intézményeiben dolgozik. A községben működik a BEATO Bt. amely szarvasmarha-tenyésztő telepet üzemeltet. A 21 vállalkozó mellett 2 vegyesbolt és vendéglátó egység található.

1991-ben a falu első és második világháborús emlékművet állíttatott fel az Alkotmány téren. Ugyanitt műemlék jellegű látnivaló a Pieta szobor, mely népies későbarokk stílusban készült 1809-1814 között. Alsó, szélesebb talapzatának két oldalán Szent Flórián és Szent Vendel szobra van, a magasabb, keskenyebb középső részen helyezkedik el maga a Pieta szoborcsoport. Fityeház az 1990-es választásokig Murakeresztúr társközsége volt. A társközségi lét rányomta bélyegét a településre, fejlesztés - a kisebb felújításokon kívül - ezekben az években nem történt. A rendszerváltás nagy változást hozott a helység életébe. A megválasztott új önkormányzat legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a falu tovább elhalásának gátat vessen. Az utóbbi időben sokan visszatelepültek. A célok megvalósítása érdekében 1990-ben 15 építési telket értékesítettek, amelyek mára beépültek, ez lett Fityeház legújabb utcája.

Az 1994-es helyi választásokkor a képviselők független, kisebbségi jelöltként indultak és lettek megválasztva. Az önkormányzat az alakuló ülésen települési kisebbségi önkormányzattá alakult, s ma is így működik. 1995-ben a település testvérközségi kapcsolatot hozott létre a horvátországi Donji Vidoveccel. A két település között kialakult élő kapcsolat az egymás rendezvényein történő kölcsönös részvételtől, a gyerekek közös nyári táborozásán át az iskolai tanórákon történő cserelátogatásokig terjed.

Fityeház a közelmúltban erőteljesen fejlődött. A következő fejlesztési cél a több mint 150 millió Ft-os szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A tervszerű fejlesztés, gazdálkodás, a lakók szorgalma biztosítja a lehetőséget arra, hogy a falu fokozatosan szépüljön, gyarapodjon a jövőben is.