FELSŐRAJK

Polgármester: Vigh László
Önkormányzat címe: 8767 Felsőrajk, Kossuth L. u. 8.
Tel.: 93/354-001

Általános bemutatás:

Felsőrajk Nagykanizsától kb. 30 km-re helyezkedik el. A községbe érkezőket üdvözlő tábla fogadja, valamint felhívják a figyelmet a rajki polgárőrök működésére. A település vezetésének köszönhetően rendezett környezet várja az odalátogatókat. A jó idő beköszöntével elkezdődik a virágosítás, melyeket folyamatosan gondoznak és ápolnak, ezzel is még szebbé téve az utcák arculatát. Felsőrajkon működik egy napközis óvoda, amely nyugodt, békés zöldövezetben kapott helyet. A nyolc osztályos általános iskola biztosítja a három községből érkező diákok szellemi és testi fejlődését.

Külön érdekesség a falu központjában 16. századi minta után felépített cölöpvár, amely folyamatos bővítésen megy keresztül. Fontos a falu életében, mivel a létesítmény az egykori rajki vár kicsinyített másaként némi fantáziával ötvözve hozták létre. Nagy hangsúlyt fektetnek az odalátogatók igényeinek kielégítésére és a vár bemutatására. A várba érkező csoportoknak igény szerint előadást tartanak az építmény egykori funkciójáról és a jelenlegi működéséről. Nyári időszakban szabadtéri előadásokat rendeznek minden korosztály számára, ahova szeretettel várják az érdeklődőket. Kuriózumként említhető a nem rég létrejött tó, amely szintén ékessége lehetne a falunak. Nagy kiterjedésű, a növényzet mellett már megjelentek a vízimadarak melyek megfigyelések szerint fészekrakó helyként is a tó területét választották. A falut körülvevő szőlőhegyek és erdők rendezettek s jó lehetőséget biztosítva a természetjárásra az érdeklődők számára.

Felsőrajk története:

Felsőrajk már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ásatások során avar kori temetőre bukkantak a jelenlegi falu északi részén Rajk a szláv roj szóból származik, jelentése magyarul raj. Ezt a nevet egy család viselte, amely a Xll. Századtól a XlX. századig élt itt és rendelkezett hatalmas földbirtokokkal. Ez a vidék nagyon mocsaras, ingoványos meglábolhatatlan terület volt, amely gazdag volt halban, vadban és vízi szárnyasokban. A község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyen nehéz volt a közlekedés, de nagy katonai jelentőséggel bírt. Tulajdonképpen a Principális csatorna megépítése után vált lakhatóvá a település.

1367-ben Szent Márton tiszteletére építettek templomot. A török időkben meg növekedett a község szerepe, hiszen az akkori Rajk a Nagykanizsáról Kapornakra, Kapornakról Egerszegre majd onnan Bécsbe menő marhahajtó út mellett feküdt. 1532-es török invázió után, az ott élők földvárat építettek. Az eredeti vár a ma Várhelynek nevezett részen állt. A várat dorongúttal kötötték össze és várátkot építettek köréje. Az alaprajza ismert, hiszen egy a XVl. Században élt olasz hadmérnök Giulio Turcko felmérése jelenleg is fen maradt. A vár építését 1550 körül kezdték el.

Ugyancsak a XVl. Században épült a felsőrajki egyházközség Szent Anna Temploma. Az akkori templom a török támadások idején teljesen megsemmisült. A templom mai formáját 1867-es kiegyezés után alakították ki. A templom bejárata felett található az évszám, 1879, amikor véglegesen elkészült. Az 1900-as híres egyéniségei közé tartozott Rajki Zsigmond Kapornak egyik főbírája. Ő maga is támogatta az 1848-49-es szabadságharcot, melyben részt vettek tiszteltére a felsőrajki sírkertben a helyi polgárok 16 hársfát ültettek, valamint a Faluház udvarán egy vörösmárvány emlékművet állítottak 1998-ban. Továbbiakban, a sírkertben kapott elhelyezést az első világháborúban elesett hősi halottak emlékműve melyet 1950-ben állítottak fel és Cser Károly szobrászművész szuronyos katona című szobra.

A falu életében a nagyobb fejlődés a kiegyezés után indult meg. Akkor épült a Várhelynek nevezett falurészben a Vésey család kastélya, amelyet 1950-es években teljesen lebontottak. Ebben az időben épült még a Bakó kastély is, amely jelenleg, mint Művelődési Ház működik. 1924-ben épült a ma is meglévő egyházi kezelésben lévő általások iskola, amelyet akkor Szent Imréről neveztek el. A Várhelyi kastélyban a Plósz család lakott, A család egyik felmenője, Plósz Sándor, aki a jogtudományok doktora 1900 és 1905 között a magyar kormány igazságügy minisztere volt. Anyai ágon meg kell említeni Hérics Tóth Jenő nevét mint az Erjedéstani Intézet alapítóját. E Közép-Európa szerte ismert tudós ember, aki 1949-ben halt meg a felsőrajki temetőben nyugszik és a Rajkiak mint az élesztő feltalálóját, tartják számon. Község szülötte Rassy Tibor muzeológus, aki kutatta a község múltját és nagyon sok helytörténeti anyagot gyűjtött össze.

1961-ben a község lakossága közel 1400 fő volt, a felsőrajki iskolába a három faluból Pötrétéről, Alsórajkról, Felsőrajkról 300-an jártak. 1961 volt a népesség, gyarapodásának csúcspontja, hiszen a XX. Század elejétől folyamatosan gyarapodott a település, majd a továbbiakban csökkent. A település a 80-as évektől folyamatos változásokon és fejlődéseken ment keresztül. A már meglévő orvosi rendelőt felújították, a védőnői lakást és az óvoda épületét is nagymértékben átalakították, korszerűsítették. 1990-94 között épült Felsőrajkon két szolgálati lakás. 1996-tól 3 alkalommal kapta meg a település a "Virágos Magyarországért Mozgalom" által meghirdetett díjat.

1997-ben Vigh László polgármester ötlete alapján elkezdődtek a Rajki Vár felépítésének munkálatai. Az építkezés mintegy másfél vet vett igénybe. Az épület körül egy várárkot ástak és a várárokból kikerülő földből emeltek falat a várnak, a vár négy nagy sarkára figyelő őrtornyot készítettek, bejárathoz egy felhúzható fahidat, valamint egy kétszintes bejárati kaput. A vár belsejében kialakításra került egy 11x18 méteres előadótér, valamint egy 500 néző befogadására alkalmas nézőtér. A helyi Önkormányzatnak az volt a szándéka hogy a felépített várban folyamatosan színi előadásokat, és kulturális rendezvényeket tartanak. A vár avatása 1999. Július 25-én volt.

A településen jelenleg 850-en élnek. Van egy általános iskola óvoda, ahova Alsórajkról és Pötrétéről járnak a tanulók. A háziorvosi szolgálat négy települést lát el. A településen több civil szervezet is működik. A faluban élő emberek büszkék a település múltjára, jelenére, és a jövőjük alakulását is kezükben tartják.

Intézmények:

művelődési ház

orvosi rendelő

általános iskola

óvoda római

katolikus templom

vegyesbolt

italbolt

Rendezvények:

Anna napi búcsu

Falunap

Gyermeknap

Szolgáltatások:

Három vegyesbolt

Két italbolt

Óvodában előre bejelentkezés alapján étkezési lehetőség

Idegenforgalmi szálláshelyek:

Kiépített nincs

Magánházaknál 5 család 15-20 ő elhelyezésére alkalmas

Felsőrajk látványosságai:

Rajki vár /cölöp/ színi előadások

Szent Anna-templom /1989-ben műemlékké nyilvánították /

I. és II. világháborús emlékmű, sírkert

Szálláshely: magánháznál 12 fő részére

Sátortábor a Faluház udvarán

Falunap, nyáron hét végi sportrendezvény, búcsú

Gurdoni szőlőhegyek, rajkot körülölelő erdők

Halásztó, vadpörkölt, marhapörkölt

Receptek:

Juhtúrós puliszka

Hozzávalók: 50dkg kukoricaliszt, 15dkg füstölt szalonna, 25dkg juhtúró, 1 evőkanál vaj, 1 evőkanál zsír, ízlés szerint só. A kukoricalisztet sós vízben sűrűre főzzük. Habverővel keverjük, amíg megsűrűsödik, és édeskés illatot kap. A főtt puliszkát forró vajba mártott kanállal tűzálló tálba szaggatjuk, a galuskarétegekre juhtúrót terítünk, majd kockákra vágott, pirított szalonnát hintünk rá, úgy tálaljuk.

Pirított sertésmáj

Hozzávalók: kb. 70-80dkg sertésmáj, két fej vöröshagyma, 1 evőkanál zsír, 1 csokor petrezselyemzöldje, 1 evőkanál piros őrölt paprika, 1 teáskanál őrölt bors, ízlés szerint só. A sertésmájat kisujjnyi vastag csíkokra vágjuk, a hagymát felszeleteljük, a petrezselyemzöldjét finomra vágjuk. A zsírban a hagymát aranysárgára pirítjuk, hozzáadjuk a májat, és nyílt lángon lepirítjuk. Ha a máj háromnegyed részében megpirult, törött borssal és pirospaprikával fűszerezzük és ezzel együtt készre, pirítjuk. Sózni csak közvetlenül tálalás előtt szabad, az elkészítés mindig csak tálalás előtt történjen.

Millenniumi nyár Felsőrajkon:

Felsőrajk életében meghatározó szerepet töltött be 2000 nyara. Nemrég gázláng lobbant fel a faluban, július 8-án pedig millenniumi zászlóátadás és várudvar avatás zajlott. A megjelentek között voltak magas rangú protokoll vendégek és a térség polgármesterei. Beszélgetés közben egyikük így vélekedett: - Mostanában Felsőrajk olyan népszerű lett, hogy szinte minden héten valamilyen rendezvény alkalmából összetalálkozunk.

Az egyre sokasodó tömeget a Musica Antiqua reneszánsz zenéje fogadta, majd a régi harcmodort bemutató középkori haditornászok előadása követte. A vendégeket Vigh László polgármester úr fogadta majd későbbi beszédében felvillantotta a település múltját, jelenét, jövőjét.

Utalt arra, hogy a jelen és a jövő szorosan összekapcsolódik, s a jelenben úgy kell élni, dolgozni, hogy a jövőben büszkék lehessenek tetteikre. Továbbiakban elmondta - Felsőrajk neve írásos formában először 1019-ben jelent meg a zalavári Apátság alapító okiratában, melyben Szent István adófizető helyként említi. A jelent jól tükrözi az egyre fejlettebb és korszerűbb település s a polgárok minél nagyobb megelégedése. A jelen és a jövő szorosan összeforr s nekünk a felnövő nemzedék útját is egyeztetni kell. A nap fénypontja Orbán Viktor miniszterelnök úr ünnepi köszöntőjével folytatódott.

Szavaival utalt arra - jó ilyen kis közösségek életébe is betekintést nyerni, és látni az emberek arcán a büszkeséget, boldogságot. Ez a nap mindannyiunk számára fontos mivel a magyar nemzet már1000 éve él ezen a földön, igaz a mainál egykoron jóval nagyobb területen. A határok nem szabnak gátat a nemzetiségek összetartozásának, mert az országhatárokon túl sok honfitársunk él és büszkék magyarságukra. A fiatalabb az idősebb nemzedék segítségével alapozza meg jövőjét, s úgy próbálják formálni életüket, hogy az a jobblét felé haladjon. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és hogy az ország népe békében él, és nem fenyegeti veszély.

Következőkben Szanyi Szilvérné nyugalmazott pedagógus "zászlóanya" kötötte fel az ünnepi szalagot a millenniumi zászlóra és a veszprémi érsekség képviseletében Mail József érseki helynök megáldotta a zászlót. A várudvar felavatását miniszterelnök úr társaságában Szalai Annamária országgyűlési képviselő és Nógrádi László KHV miniszter vágták át a nemzeti színű szalagot.

Nógrádi László szavaival méltatta a rendszer alakulását a rend és a biztonság érdekében való tenni akarást. Beszédében elmondta - fontos a töretlen szabadság és annak megtartása mely nem mindig valósulhat meg. Az ünnepség a lovasíjászok - bemutatójával majd a Musica Antiqua zenéjével zárult.

Virágos Magyarországért Szponzori díj Felsőrjaknak:

Felsőrajk Község 2000-ben is megkapta a Magyar Turizmus Rt. által meghirdetett "Virágos Magyarországért" elnevezésű versenyen elnyerhető legmagasabb díjat. Az évi díjkiosztáson melyre Győrben került sor, és két szponzori díjat kapott a település. A Turizmus és Gasztronómia ismeretterjesztő magazin a falu virágosításáért elismerő szponzori díjat adományozott. A szervező bizottság a mozgalomban részt vevő Felsőrajk településszépítő munkáját is pozitívan értékelte, és további eredményes munkára biztatta a helyi polgármestert Vigh Lászlót.

A Bírálóbizottság javaslatára az Önkormányzat 1000 db hazai nemesítésű egynyári virágpalántát kap, melyet jövő év tavaszán ültetnek el a helyi lakosok a település közterületein.

Az elmúlt 10 év eseménye Felsőrajkon:

Az 1990-es választások óta Felsőrajk község nagy fejlődésnek indult. Hozzáláttak az iskola melletti területen iker pedagógus szolgálati lakás építésének, mely teljesen 1996-ban lett kész. Jelenleg két pedagógus házaspár lakik benne.
1992-ben lett felújítva a Szabadság utcában levő gyalogjárda.
1993-ban kezdődött el a telefonhálózat kiépítése, amely 1994-ben befejeződött, jelenleg a 285 lakott háznak 2/3-ában van telefon.
1993-ban kezdődött el a kábeltévé hálózat kiépítése, amelyre mintegy 200 ház csatlakozott rá és 12 csatornát lehet rajta fogni.
1995-ben faluszépítési akcióba kezdett a helyi Önkormányzat. Mintegy 2 hektáron fekvő köztemető került megtisztításra, síremlékek lettek helyreállítva, jelenleg is az Önkormányzat tartja karban.
A falu központjában a hajdan állott Rajki Vár felépítését kezdték meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy regionális művelődési, kulturális szabadidő központot hozzanak létre, amelynek építése jelenleg is folyamatban van.
1997-ben szilárd burkolattal lett ellátva az Arany János utca, melynek hossza 1025 méter.
1997-ben lett felújítva a Petőfi utcában levő gyalogjárda, melynek hossza 900 méter.
1997-ben lett felújítva a védőnői szolgálati lakás, a háziorvosi rendelő és szolgálati lakás, valamint ezek elé utcai kerítések készültek.
1998-ban készült el és lett felavatva a Művelődési Ház parkjában található 1848-49-es szabadságharcban részt vett felsőrajkiak tiszteletére állított vörösmárvány emlékmű, amelyet 16 hársfa vesz körül, amelyet egy évvel korábban 1997-ben a falu vezetői és polgárai ültettek minden egyes szabadságharcos tiszteletére.
1999-ben tó kialakítását kezdte meg a Felsőrajki Önkormányzat a Principális-csatorna árterébe tartozó egyik kigyűjtő területen, a víz elfolyását megakadályozandó földutat létesítettek, amellyel mintegy 3 hektáros vízfelület keletkezett.
1998-ban helyi önkéntesekből megalakult a Felsőrajki Polgárőrség, amelynek jelenleg 100 tagja van. A rend önkéntes őrei nemcsak éjszaka, hanem nappal is vigyáznak a helyi polgárok nyugalmára.
1997-ben a falu elejére három helyre üdvözlő táblák lettek kihelyezve, valamint a községben található utcatáblák, valamint az intézmények előtt intézményjelző táblák.
1998-ban Felsőrajki Önkormányzat címert készíttetett, melynek avatása 1998 nyarán megtörtént. Jelenleg aki átmegy Felsőrajkon, látja, hogy a közterületek, mint a magánterületek tiszták, rendezettek, virágosítottak, amely mutatja, a községben élők környezetszeretetét, igényét a szépre és a tisztaságra.