BELEZNA

Polgármester: Pécsi József Önkormányzat címe: 8855 Belezna, Szabadság tér 20. Tel.: 93/377-101

Lakosság száma: 944 fő
Belterület: 165 ha
Külterület: 2929 ha

A település címere:

Címerének középpontjában a község neogót stílusú temploma áll. A templom a közösség szellemi- lelki központja. Tornya világtengelyként köti össze az eget és a földet. A templom zöld dombon kapott helyet, ez a domb a település földrajzi adottságait jelképezi. A címerben található búzakalászok és a szőlőfürt a lakosság hagyományos foglalkozására utalnak. Jellegzetessége még a címernek a hármas szám többszöri előfordulása: 3 kalász, 3 tölgyfalevél, 3 halom, valamint a címerpajzs hármas beosztása: két vörös és egy kék mező. A tárom az egyik legfontosabb szakrális szám. A totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, a világ hármas osztottságát szimbolizálja.


A település elhelyezkedése:

Belezna határ menti kistelepülés. A Mura-Dráva találkozásától északra a Mura folyó keleti oldalán húzódó Szentmihályhegy északi lankája, a Visszafolyó-patak, Principális csatorna torkolata, a Mura folyó bal partján elterülő Kakonya-puszta, a Nagydombi, Gólyahegyi és Asszonyvári szőlőhelyek, a Szentháromsági erdők határolják nyugatról mintegy 6-10 km-es szélességben.

Ezen magyar-horvát határszél történelmi nevezetességekben gazdag terület. Itt található a Principális-csatorna (Kanizsa patak) és a Visszafolyó-patak torkolatától mintegy 8-900 méterre a Mura-folyó holtága, és a Mura-folyón 1949-ben lezárt, 1994-ben felújított ideiglenesen működő Zrínyi Miklós komp.

Évszázadokon keresztül kötötte össze Belezna-Kakonyát, és Kakonya-Donja-Dubrovát (Alsó-Domborút), a komp volt az itt élő magyar és horvát lakta, horvát és magyar lakta települések egyetlen gazdasági, kulturális, rokoni, kettős birtokrendszert összekötő hídja.

A visszafolyó-patak torkolatának két partján található: Délről 50-60 méterre az 1661-ben épült, 1664-ben lerombolt Zrínyi-Újvár (A vár helyét és a végvári idők emlékét ma egy kopja őrzi).

Északról a még romos állapotú Kakonyai malom és csárda falai. A csárdától mintegy 300 m-re északra találhatók a Szentháromsági erdők, a híres Zrínyi-kút, melyet a történelem úgy vésett emlékezetébe, hogy a portyáiról hazatérő költő, hadvezér magát és lovát itt itatta. (A terület a Mura-Dráva Nemzeti Park szerves része.) A települést északról Jankapuszta, Feketesár és a Szaplányosi tölgyerdő övezik. Délről az őrtilosi fenyves erdőkkel (500 Ha), Jánosmajor-pusztával, Őrtilos és Zákány községekkel határos. Keletről Pusztapajta, Kuriják, Capás lankás dombjain túl Csordabükk és Cigányárkot körülölelő surdi erdő öreg tölgyesei, bükkösei veszik körül egészen Nagykanizsát Gyékényessel összekötő útig.

Nagykanizsától délre haladva Surd községet elhagyva mintegy 2 km-re, Gyékényes felől a somogybükkösdi elágazótól mintegy 800 m-re található elágazó vezet a községbe. A bekötőút első lankáján túljutva, a templomkert öreg juharfái közül égretekintő neogót templomtorony, a falu temploma köszönti az idelátogatót.


Történelme:

Belezna község első említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő a segesdi kerület plébániái között. A XIV. században a Beleznay család birtokolta. Az 1415-36-os adólajstrom szerint Horváth János és Csipcsey Pál voltak földesurai. A Beleznay család nevét 1451-ben is említik a források. E birtokon élt a család török uralom kezdetéig. 1476-ban Szerdahelyi György birtoka volt. A községhez tartozott ekkor Kakonya-puszta, melynek helyén a középkorban népes falu állott. 1268-96-ig a Hahót nemzetség birtoka.

A Beleznát említő tizedjegyzékben szerepel, temploma és plébániája volt, amely a hagyomány szerint 1560 táján pusztult el. 1349-ben a helységet a Hahót nemzetségtől a Guth-Keled nembeli Felső-Lendvai Miklós fiai: Amádé és János akarták megszerezni egy másik birtokért. 1405-ben a szerdahelyi Dersfi családé.

Temploma 1560-ban pusztult el.

A Mura partján fekszik a Szentháromság-puszta, ahol a középkorban szintén egy virágzó helység feküdt, melyről első ízben 1230-ból van adat. Ekkor már fennállott a Szentháromság tiszteletére szentelt bazilikája, mely a török hódoltság alatt pusztult el. 1309-ben Kakonyával együtt szerepelt. 1405-ben ez is Dersfiaké. 1476-ben ez is Szerdahelyi György birtoka, aki a murai rév tulajdonjoga felett egyezkedett a Batthyánykkal. 1536-ban Belezna Horváth György, Beleznay Máté özvegye, Török Ferenc és Herát Ferenc tulajdona. 1599-ben újabb osztozkodásról tudunk. 1632-ben Beleznay Ferenc testvéreivel - Andrással és Zsigmonddal - II. Ferdinándtól megerősítő okmányt is szerzett. Ezután köznemesi családok birtokolták.

A török hódoltság alatt végig lakott hely volt. Beleznay Ferenc 1678-ban lépéseket tett családja leszármazásának a Beleznához való jogának igazolására. Az utódok 1692-ben elzálogosították 100 tallérért. 1715-ben csak hat háztartása volt, és a területnek ekkor négy új tulajdonosa. 1726-ban Belezna a királyi kincstár kezére került és lassú pusztulásnak indult. 1733-ban Mlinarics Miklós szerezte meg a terület a jogot Szentpéter-pusztával együtt, ám a pereskedés még mindig nem ért véget. Ugyanebben az évben találunk egy bejegyzett tulajdonost, Festetich Kristófot.

1783-ban birtokmegosztás történik két Beleznay-utód között. János részt vett 1735-ben egy népi mozgalom lecsendesítésében, aranyláncot nyert III. Károlytól, így az udvar kegyeibe jutott. Katona lévén, részt vett a Mária Terézia alatti hadjárataikban. 1752-ben lovas tábornok, két fia (Miklós és Mihály) közül Miklós főstrázsamester lett. Mihály fia Sámuel 1780-ban zálogba adja Beleznát báró Sigray Károlynak, a vármegye főispánjának, később pedig Horváth Ferencnek, aki utóbb örök áron a birtokot meg is veszi. Beleznay Sámuel 1800-ban bárói, 1805-ben grófi rangot nyert.

1835-ben gróf Festetich László volt Belezna földesura. Utána a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. A kiegyezés után lassú fejlődés indult meg a településen. Két kúria épült, az egyiket a Beleznay, a másikat a Rüffly család építette 1860-ban. Beleznán 1899-ben szép római katolikus templom épült, amely ma is a település büszkesége. Gróf Zichy Ödön építtette. 1925-ben történt a lelkészség megszervezése. 1913-ban a Zala Megyei Gazdasági Takarékpénztárnak és Légrád községnek volt itt nagyobb birtoka.

A idők során a községhez tartottak még a következő lakott helyek: Asszonyváriszőlő, Jankapuszta, Nagydombi-szőlő, Sándor-puszta. Az 1903-as gazdacímtár Zichy Ödön gróf birtokaként is említi Belezna egy részét. Valószínűleg gyermekeiről történt a településrész elnevezése (Janka és Sándor). Jankapuszta a 20. század történetének szomorú epizódját idézi.

A magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy a horvát fasiszta szervezet (közkeletű nevén az usztasák), magyar területen tábort létesítsenek. Németországon és Olaszországon kívül ezen a bérelt 242 katasztrális holdon volt a horvát fasiszta szervezet egyik kiképzőtábora. 1931 végén már megérkeztek a tábor első lakói, a külvilágtól elzárt táborba, melynek létszáma 50 fő volt. Az usztasák gyilkolták meg 1934. okt. 9-én Marseilleben Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert. Az esetnek súlyos következményei lettek Magyarországra nézve.

1925-ben a település területe 5376 kh volt. Ez 750 birtok között oszlott meg. A törpe- 1729, a kis- 3212, a középbirtokok 430 holdat tettek ki. Nagybirtok ekkor még nem volt. Az állatállomány is jelentős volt (586 szarvasmarha, 135 ló, 224 sertés).

Az 1172 földműves mellett 60 iparos, 12 kereskedő, 28 szellemi foglalkozású, 250 napszámos és nyugdíjas volt. A lakosság 95%-a római katolikus vallású volt. Ekkor 261 család élt Beleznán 1522 fővel. Az állami elemi iskola öt tanerővel működött. Volt Levente Egylet és Hitelszövetkezet is a helységben. Belezna postája és vasútállomása Zákány, távírója pedig Murakeresztúr. A lakosok önkéntes tűzoltóegyletet és Polgári Olvasókört tartottak fenn.


Szociológiai jellemzők:

A település igazi fejlődése az 1950-es évek után indult meg. A községben 295 lakás van (ebből 4 önkormányzati), ebből 12 külterületi. Az üres telkek száma 38, az üres lakásoké 13. A munkanélküliek száma 77 fő, 15-en részesülnek jövedelempótló támogatásban.


Infrastruktúra:

Belezna úthálózata jó. 1963-ban épült meg a bekötőút. 1970-ben a tsz külön úthoz jutott. A belterületi utak 95%-a portalanított. Rendszeres autóbuszjárat biztosítja a tömegközlekedést. A beleznai vasútállomás sem esik távol a falutól. 1960-tól van a községben villany. A lakások 80%-a telefonnal ellátott és bekapcsolt a helyi kábeltelevízió hálózatba. A vezetékes vízhálózata megoldott, de ezzel együtt nem fejlődött ki a település szennyvízének közcsatornába való juttatása. A lakásoknál a keletkezett szennyvizet erre a célja kialakított szennyvízgödrökbe gyűjtik össze, elszállításáról mindenki külön gondoskodik. A szilárd kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása megoldott (2 hetente).


Turizmus, látnivalók:

1994-ben készült el a hősi emlékmű, amely az első és második világháborús hősöknek állít emléket (Szabadság tér).

Falunk dísze az 1898-1899-ig épült templom. A község közreműködésével építette id. gróf Zichy Ödön, akinek gótikus síremléke a katolikus templom szentélye mögött van. A szép, parkosított templomkertben álló, éjszakánként fényárban úszó Isten háza - a falu első háza.

A templom a neogót stílus jegyében épült. A neogótika a gótikus stílus - mely a középkor utolsó szakaszában kb. a 12. sz. derekán Franciaországban alakult ki - utánérzéseivel, elemeinek felhasználásával kialakult építészeti irány a 19. sz. második felében. A szintén neogót stílusú Mátyás templomról, a Budavári Főtemplomról vettek a mintát a tervezők.

Ha a templomot körüljárjuk, rögtön a szemünkbe tűnnek a gótikus építészetre jellemző formai jellegzetességek. Elsőként is a falon kívül támívekből és pillérekből kiépített támasztórendszer. Ennek szépsége mellett praktikus funkciója az, hogy megszünteti a fal teherhordó szerepét, így lehetővé teszi óriási, a pusztán vékony, játékosan kiépített kőkeretekkel tagolt ablakok létesítését. A nyílásokat lezáró ívek csúcsos formáját - mely miatt csúcsíves stílusnak is szokták nevezni a gótikát - mind a templomon kívül, mind a templomon belül megfigyelhetjük. A csúcsíves keresztboltozat az ég felé irányítja a betérő figyelmét, a magasba töréssel, a nyúlánk formákkal szinte az Istenhez emeli a hívek lelkét.


Hitélet:

Jelenleg a pasztorációs teendőket Szalai Jeremiás miklósfa-beleznai plébános látja el a községben.

Munkájában segítségére vannak világi munkatársak is. Hetente két alkalommal, csütörtökön és vasárnap van szentmise a templomban. A községben a hitoktatás megoldott, a hittan az iskolában órarend szerinti a gyerekeknek. A ministránsokkal és fiatalokkal a hitoktatók külön is foglalkoznak. Ennek eredménye, hogy több eseménybe be lehet vonni a gyermekeket. Így a karácsony előtti házi betlehemezésbe, a karácsonyi misztériumjátékba, a húsvéti állóképes keresztút megjelenítésébe, hittanos sportnap rendezésébe, zarándokutakba, kirándulásokba.

Sport:

A községnek van sportpályája. Az 1960-as években kiválóak voltak röplabdázói. Jelenleg a sportkör működik. Labdarúgó csapatuk a városkörnyéki első osztályban szerepel.


Idegenforgalom:

Belezna a várostól távol esik, idegenforgalma nincs. Északon és Nyugaton a községet erdő határolja, ami az itt lakók számára friss levegőt biztosít. Nyilvántartott, a mintegy 400 éves kocsányos tölgy (Petőfi u. 43. sz. előtt), törzsének körmérete 630 cm, magassága 26 m. A községben Horgászegyesület is működik. A községtől nyugatra helyezkedik el a rendben tartott víztározó-horgásztó, amely kitűnő lehetőség a sportra, a pihenésre.

Nem messze van a Dráva és a Mura folyó horvátországi szakasza, amely tájvédelmi terület különleges növényekkel és ritka madárfajtákkal. A község rendezvényei az augusztusi falunap és a szeptemberi búcsú. Az 1995-ös falunak alkalmával került sor Belezna-Kakonyánál, a Mura-folyón az új komp felavatására, mely időszakonként üzemel. A településen 1996-ban indult a Principális-csatorna hídjának építése.

Két testvértelepülése is van Beleznának. 1993-ban a horvátországi Alsó-Domborúval kerültek kapcsolatba, míg 1995-ben a az erdélyi Barátossal vették fel a kapcsolatot. Ez utóbbi együttműködésének nagyon szép példája a falu főterén a fából faragott kopjafa, 1997 Belezna-Barátos bevéséssel. Szállásra a községben két háznál van (Petőfi u., Kossuth u.) lehetőség.


Intézmények:

A község önálló önkormányzattal rendelkezik. 1992-ben felújították és bővítették a Polgármesteri Hivatalt.

A Hivatal tagjai: 1 adóügyi előadó, 1 gazdálkodási előadó, 1 igazgatási előadó, 1 ügykezelő, 1 jegyző, 1 polgármester, 7 képviselőtestületi tag.

Cím: Belezna Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Belezna, Szabadság tér 20.
Tel: 93/ 377-101

Beleznán önálló iskola működik. A nyolc tantermes emeletes létesítmény az 1900-as évek elején épült. A tanulók létszáma fokozatosan csökkent, ezért hat önálló és egy összevont osztálya van. Az iskola felszereltsége jónak mondható. A szakos ellátottság megoldott.
Cím: Beleznai Általános Iskola, Kossuth L. u. 13.
Tel.: 93/ 377-103
Vezető: Bednyák Györgyné

Szervezetileg az iskolához tartozik a napközi otthonos óvoda (30 kisgyerek látogatja).
Cím: Napköziotthonos Óvoda, Belezna, Kossuth L. u. 31.
Tel.: 93/ 377-319
Vezető: Jancseczné Gigler Marianna

Beleznán az orvosi ellátás részben megoldott, mivel a háziorvos egy héten háromszor rendel a községben. (Belezna, Nemespátró, Surd egy háziorvoshoz tartozik).
Az orvosi rendelő címe: Belezna, Szabadság tér 20.,
Orvos: Dr. Simon Attila, Surd, Kossuth u.

A rendelő felszereltsége a hordozható készülékekkel együtt jónak mondható. A fogászati ellátás helyileg nincs megoldva, Nagykanizsára kell beutazni a betegeknek. A faluban rendőrség nincs, körzeti megbízott: Simon Csaba, Surd, Kossuth L. u. 47.

A községnek van kultúrotthona. Az 1960-as években nagyon élénk tevékenység folyt itt. Gyakoriak voltak a kiskörzeti bemutatók, kultúrversenyek. Jelenleg a kultúrotthon keretén belül színjátszó szakkör működik. Ők gondoskodnak ünnepi műsorokról a település nevezetes napjain is.

Vállalkozók:

A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. 1960-ban alakult a Jószerencsét MGTSZ. 1971-ben egyesült a surdi (Belezna szomszéd települése) Egyetértéssel. 1975-ben összevonásra került az Új Út MGTSZ-szel. A közös gazdaság jelenleg is működik. A rendszerváltás óta felélénkültek a kisgazdaságok. Kevesen járnak el vidékre dolgozni. Jelenleg 2 Részvénytársaság, 4 Betéti Társaság, 17 egyéni vállalkozó van Beleznán.

Legjelentősebbek: Élelmiszer és vegyi árú kiskereskedő, Presszó üzemeltető, Erdőgazdálkodási szolgáltatás, Állattenyésztő, Magánfuvarozó, Takarmányértékesítő, Asztalos, Sírkészítő, Fagylalt készítő.

1989-től, a teljes önállóság után sokat fejlődött a település. A további fellendüléshez megvannak a feltételek. Az adottságokat jól ki kell használni. Csak ez lehet az útja a község gazdasági erősödésének, az idegenforgalom jelentős növekedésének. vissza az elejére