ALSÓRAJK

Polgármester: Horváth Lajos Önkormányzat címe: 8767 Alsórajk, Kossuth u. 29. Tel.: 93-354-014

Általános bemutatás:

Alsórajk község Zala megye keleti felén, az észak-déli vonal közepén terül el. Nagykanizsától északra, 24 km-re helyezkedik el a Pacsa felé vezető országút mentén. A határ nyugati része a Principális-csatorna, a keleti fele dombos. A községen átvezető út észak-déli irányú. A megye vérkeringésébe az autóbusz-közlekedés, valamint a kilimáni vasútállomás - 2 km a településtől - vonja be. Jelenleg a lakossága 467 fő. Már nem működik oktatási intézmény a faluban, a tanítás Felsőrajkon folyik.

Agrár jellegű település. Az infrastruktúra területén hatalmas ütemű fejlődés tapasztalható. Vezetékes ivóvíz, gázvezeték, szervezett folyékony és szilárd hulladék elhelyezés is megoldott.A község önálló jegyzői hivatalt működtet, önálló körjegyzőséggel. A település büszkesége 1884-ben született Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth díjas szobrász, kiváló művész.

Intézmények: művelődési ház kiállítóterem könyvtár templom múzeum sportpálya orvosi rendelő Kossuth L. u. 10 (tel.:93/354-008) Szolgáltatások: italbolt 2 élelmiszerbolt orvosi ellátás Szálláshely: Polgármesteri hivatalnál 20 fő Magánháznál 10 fő

Alsórajk látványosságai: Kastély és környéke Kisfaludy Stróbl Zsigmond emlékszoba Falunap, búcsú Templom Szálláshely a kastélyban

Alsórajk Község helytörténete:

Alsórajk község Zala megye keleti felén, az észak-déli vonal közepén terül el. Nagykanizsától északra, 24 km-re helyezkedik el a Pacsa felé vezető országút mentén. A határ nyugati része a Principális-csatorna, a keleti fele dombos. A községen átvezető út észak-déli irányú. A megye vérkeringésébe az autóbusz-közlekedés, valamint a kilimáni vasútállomás 2 Km a településtől-vonja be. Történelme: A község területe és környéke régóta lakott hely. Biztos adataink a 9-10. Századból vannak. Pribina-Kocel „mosaburgi állama” a környélen volt. A feltárt temetőben 35 csontvázat és hamvasztásos sírt találtak. A Kastélydomb lakóházas telepeire bukkantak.

Alsórajk nevének említéséről a források különbözően beszélnek, 1247-ben említik „Rayk” alakban, más adatok 1370-1413-ból származnak. A név a szláv Raj személynévből és a –k képzős alakból származik. Tudjuk azt, hogy a zalai vár földjei közé tartozott az első Árpád- kori királyok idején, 1239-ben az alsólendvai Bánffyak a boldagságos szűz tiszteletére premontrei apátságot alapítottak, de 1557-ben már elhagyott. 1472-ben az Also-Rayk névvel először találkozunk. 1486-ban már két Rajkról írtak a források bizonyíthatóan külön egyházzal, külön plébánossal. 1532-ben Miklós, 1550-ben Georgius a plébános 1574-ben már kisebb erődítmény állt itt a rajki udvarházak megerősítésével.

A mai Várhely-pusztán állt, négyzet alakú palánkerőd olasz bástyákkal. 1588-ban a törökök elpusztították, de újjáépült. Nem véletlen, hogy Píspek György özvegye eladja javait a kanizsai vár zászlóhordozójának. 1595-ben a szegeti bég ostromolta, de Rayki Albert visszaverte a támadást. 1600-ban elpusztult a település és az erőd. Még 1690-ben is puszta falu, birtokosai a pálos atyák. A területe műveletlen. 1698-tól 1721-ig többször elzálogosították Alsórajkot. 1738-tól egy régebbi urbáriumot megismételték, bizonyítja a hely újra lakott voltát. 1748-ban már malmuk, nagy makkos és épületerdői voltak. A telepített szőlők már 8-9 évesek, hegyvámot is ebben az időben már fizettek. 1770-es években Szabó Mihály volt tanítójuk. 1782-ben 347 lélek lakott a faluban. Az 1848-as forradalom idején a falu lakossága 375 fő volt.

Ekkor még a településen lakott az Inkey nemesi család. Az 1870-es évektől a település folyamatos fejdődésnek indult. Híres volt a település birkagulyája. 1925-ben községi népiskola működött, és három iparos is dolgozott a településen, Levente Egyesület és polgári Lövész Egylet tevékenykedett a községben, de felsőfajki központhoz tartoztak.

Jelenleg a település lakossága 467 fő. 1960-ban új iskola épült. Csökkent a gyermekek száma, nem volt gazdaságos a fenntartása. Jelenleg nem működik oktatási intézmény a faluban, a tanítás Felsőrajkon folyik. A községet dicséri hogy 1962-69 között általános iskolaiban felnőttoktatás is történt. A településnek van művelődési háza, a helyi igényeket ki tudja elégíteni. 1970-től könyvtárszolgálat is működik az arra igényt tartó személyek részére. 1950 után épült orvosi rendelő, majd az újabb rendelő 1988-ban készült el. Jelenleg Felsőrajkról jár ki az orvos heti egy alkalommal. A település erősen agrár jellegű. 1945 előtt a lakosság 25-30%-a eljárt dolgozni a faluból 1959-ben alakult meg a TSZ 140-en taggal, ezzel helyben munkát biztosítva a falu lakosságának.

A település büszkesége 1884-ben született Kisfaludi Srobl Zsigmond kétszeres Kossuth díjas szobrász, kiváló művész. Az infrastruktúra területén hatalmas ütemű fejlődés tapasztalható. Vezetékes ivóvíz, gázvezeték, szervezett folyékony és szilárd hulladék elhelyezés is megoldott. A község önálló jegyzői hivatalt működtet, önálló körjegyzőséggel.